A „Minarik Ede Sport Egyesület” Alapszabálya

Az egyesületekről szóló 1989. évi II. törvény alapján a jegyzőkönyvben megnevezett személyek, mint tagok, az egyesület alapszabályát a következőképpen módosítják és foglalják egységes szerkezetbe.

Az alapítók elhatározták, hogy az 1989. évi II. tv. alapján a jelen alapszabályban meghatározott célok elérése végett egyesületet hoznak létre.

Általános rendelkezések:

Az Egyesület neve: „Minarik Ede Sport Egyesület”

Székhelye: .Hu- 7601 Pécs, Fischer Béla u. 13.

Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi.

Az egyesület jelen alapszabály elfogadásának napjától határozatlan időre jött létre.

Az egyesület jogi személy.

2. Az Egyesület célja

2.1. Az Egyesület olyan önkéntesen létrehozott önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik és céljainak elérésére szervezi tagjai tevékenységét.

2.2. Az Egyesület célja:

Az egyesület célként tűzte ki az egyesület tagjainak, pártoló tagjainak, illetve a társadalom szélesebb rétegeinek a „tömegsport” és szabadidő sportolással, mozgással kapcsolatos tevékenységének előmozdítását, és ezen cél elérése érdekében szervezi tagjai tevékenységét.

Az egyesület a fent megjelölt cél elérése érdekében labdarúgó csapatot alakít, amelynek elnevezése: „Minarik SE.” Elsődlegesen használt színe: fekete-fehér hosszában csíkos sportmez, fekete, illetve kék nadrág.

Az egyesület sport, és egyéb rendezvények szervezésével törekszik előmozdítani tagjainak, és a társadalom szélesebb rétegeinek aktív pihenésssel, sportolással elérhető kikapcsolódását, pihenését.

3. Egyesületi tagság keletkezése, megszűnése

3.1. Az Egyesület tagja lehet minden olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.

3.2. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi magán- vagy jogi személy, aki adományaival segíti az Egyesület munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni.

Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével vagy kizárással.

A kilépést írásban kell közölni az Egyesület valamelyik tisztségviselőjével.

3.3 A közgyűlés titkos, minősített szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét. Az egyesület bármely tagja javasolhatja – írásbeli indítvány formájában – az elnökség részére a közgyűlés összehívását, amennyiben azt észleli, hogy bármely tag az egyesület alapszabályának a rendelkezései ellen súlyosan vét. A közgyűlésen módot kell adni az alapszabályt sértő tagnak arra, hogy álláspontját kifejtse, hozzá kérdések intézhetők és bármely tag felszólalhat. A közgyűlés ezen határozatát a tag 30 napon belül a bíróság előtt támadhatja meg.

4. A tagok jogai és kötelezettségei

4.1. Az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik tag megválasztható.

4.2. Az Egyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében: a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.

4.3. Az egyesület tagja köteles végrehajtani az egyesület határozatait.

5. Az Egyesület szervei:

közgyűlés és tisztségviselők

5.1. Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A közgyűlést az Elnökség hívja össze. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani, és rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt - a cél megjelölésével - igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.

5.2. A Közgyűlés határozatképes, ha a tagok 50 %.-a plusz egy fő jelen van. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - közgyűlés időpontját követően 8 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető.

5.3. A Közgyűlés - eltérő rendelkezés hiányában - határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A közgyűlés a tisztségviselőket (vezetőket) titkos szavazással választja meg.

5.4. A szavazás során minden tagot egy szavazat illet meg, amely szavazati jogot természetes személyek személyesen, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti tagok képviselőjük útján gyakorolhatnak.

5.5. Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik:

- a tisztségviselők, ügyintéző és képviselő szervek megválasztása és éves beszámolójának elfogadása,

- az alapszabály jóváhagyása és módosítása,

- az évi költségvetés megállapítása

- Az Egyesület más Egyesülettel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának a kimondása.

- Döntés minden olyan kérdésben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

Az alapszabály módosításához, tag kizárásához és az Egyesület feloszlásának (egyesülés, megszűnés) kimondásához a tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges.

6. Az Egyesület képviselő szervei:

6.1. Az Egyesület képviseletét a Közgyűlés által választott 3 főből álló elnökség látja el. Az elnökség tagjai a közgyűlés által megválasztott elnök, elnökhelyettes, titkár.

A közgyűlés az elnökség tagjait 5 év időtartamra választja.

6.2. Két közgyűlés közötti időben az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.

6.3. Az elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról - a közgyűlés ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett - dönteni.

6.4. Az elnökség minimum három tag jelenléte esetén határozatképes. Az elnökség szükséghez képest - de legalább évente egyszer - tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. Bármely az elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.

6.5. Az elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyhangú, nyílt szavazással hozza.

Az elnökség hatáskörébe tartozik:

— az éves munkaterv és költségvetés előkészítése, és a Közgyűlés döntése szerinti végrehajtása,

— határozatok előkészítése, és a Közgyűlés döntése szerinti végrehajtása,

— a saját tevékenységére vonatkozó ügyrend elfogadása,

— a tag felvétele,

— az elnökségi ülésen bármely tag részt vehet tanácskozási joggal,

— döntés minden olyan ügyben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe,

--- az egyszerűsített beszámoló előkészítése és közgyűlés elé terjesztése.

7. Az Elnök jogai és kötelességei:

- a Közgyűlést bármikor összehívhatja

- a tagság pénzéről a kezelőket elszámoltatja

- a kiadások számláit ellenőrzi

- megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez

- harmadik személyekkel való szerződések megkötése

- a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe kell venni, a Közgyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtennie

- a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőriznie kell,

- az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése.

8- Az elnökhelyettes jogai és kötelességei:

- az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az elnököt,

- az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges.

9. A titkár jogai, és kötelezettségei:

- kezeli az egyesület működésével összefüggésben keletkezett iratokat

- az elnök, illetve az alelnök akadályoztatása esetén helyettesítésüket ellátja

- az Egyesület pénzállományának kezelése,

- a számlák kezelése és nyilvántartása,

- a pénztárkönyv vezetése,

- mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése,

- a számlák hitelességének ellenőrzése.

10. A felügyelő bizottság

10.1 Az egyesület vezető szervei mellett három tagú felügyelő bizottság működik.

A felügyelő bizottságot a közgyűlés 5 év időtartamra választja.

A felügyelő bizottság:

- ellenőrzi a labdarugó csapat működését és gazdálkodását;

- figyelemmel kíséri az elnökség munkáját, és a szabálytalanságokat jelzi a közgyűlés felé;

- a felügyelő bizottság évente egy alkalommal a közgyűlésnek beszámol tevékenységéről.

A Felügyelő Bizottság szükség szerint ülésezik. A Felügyelő Bizottság testületként jár el. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van; határozatát egyhangúan, nyílt szavazással hozza. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében az Egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.

A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs aki az ülését összehívja, az Egyesület elnöke a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a közgyűlést.

A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

A Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai az egyesület elnökségének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

A Felügyelő Bizottság köteles a közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a közgyűlés döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

A közgyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

Ha a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

11. Mind a közgyűlés, mind az elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az elnökség jelenlévő minden tagja, közgyűlés esetén további erre kijelölt két tag.

A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé.

Az Elnök köteles mind a közgyűlés, mind az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni.

12. Az Egyesület iratait, a titkár kezeli.

Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni, a megbízási szerződést megkötni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg.

Pénztáros megbízása esetén a munkáltatói jogok gyakorlására az elnökség jogosult.s

13. Az Egyesület képviselete

13.1. Az Egyesület képviseletére az elnök, az elnökhelyettes, és a titkár önállóan, külön-külön jogosultak. Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre két képviseleti jogosultsággal rendelkező tag aláírása szükséges.

14. Az Egyesület vagyona, gazdálkodása

14.1. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.

14.2. Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel gazdálkodik. Az Egyesület, gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.

14.3. A tagdíj mértékét, és a befizetések esedékességét, valamint annak módját a közgyűlés határozza meg.

14.4. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - a társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

14.5. Az egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik.

14.6. Az egyesület - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat.

14.7. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok azonban csak esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig.

14.8. Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról az alapszabály vagy a közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról ezek nem rendelkeznek, továbbá ha az egyesület feloszlatással szűnik meg vagy az arra jogosult szerv ennek megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.

14.9. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

15. Az egyesület határozatai elleni jogorvoslat

15.1. A társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.

15.2 A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

16. Az egyesület megszűnése

16. Az egyesület megszűnik:

16.1. Ha a közgyűlés kimondja feloszlását,

16.2. Ha a közgyűlés elhatározza más társadalmi szervezettel való egyesülését,

16.3. Ha a bíróság az egyesületet feloszlatja, vagy megszűnését megállapítja.

17. Vegyes rendelkezések

17.1. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

17.2 Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állított és nem támogatott a választásokon, és a továbbiakban sem fog.

17.3. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben az egyesületekről szóló 1989. évi II. tv. rendelkezései az irányadók.

Kelt, Pécs, 2002. november hó 04. napján.

Záradék:

A fenti alapszabályt a 2002. november hó 4. napján, Pécs, Fischer Béla u. 13. sz. alatt megtartott közgyűlés egyhangú szavazással elfogadta, az egyesület egységes szerkezetű alapszabályának.

_____________________________

elnök